Mire is kell ügyelni még azelőtt, hogy tűt és cérnát vennénk a kezünkbe, vagy fűznénk a varrógép tűjébe a foltmunka elkészítéséhez.

Ha épp most értél haza a méteráru üzletből, vagy a szekrényben talált apróbb darabokat szeretnéd a foltvarráshoz felhasználni, sajnos azt kell mondjam, ne kezdj még bele a textilek felszabdalásába.

Beavatás

Amikor a különféle anyagokat megveszed, legyen az első dolgod, hogy alaposan beáztatod őket – lehetőleg meleg vízbe – majd hagyod a vizet kihűlni.  A textilek többsége ugyanis az első mosás alkalmával veszít a méretéből (összemegy).  Természetesen ez a méretváltozás nem egységes, különféle anyagoknál más és más az arány.  Amíg egyben van a textil, megkíméled magad a későbbi bosszúságtól, ami akkor adódhat, ha a beavatás nélkül összevarrott anyagok mosása után azokról kiderül, hogy különféle mértékben mennek össze.

Az áztatás során az is kiderül az anyagokról, hogy azok mennyire színtartóak.  Vannak, amelyek egyáltalán ne engedik a színüket, de vannak olyanok is, amelyek többszöri áztatáskor is bőséges festékanyaggal színezik a vizet.  Valamennyit segíthetsz a színtartósságon ecettel, azonban  ha a sokadik mosáskor is színeződik a víz, le kell mondjál az anyag felhasználásáról.

A fentiek szerint tehát az első szabály: minden anyagot – még a legkisebbet is – mosd ki a felhasználás előtt.

.

Vasalás

A mosás után érdemes még nedvesen a textileket szépen kivasalni.  Ekkor megláthatod, ha esetleg van valamilyen anyaghiba a textilen, és sokkal könnyebben tudsz a későbbiekben a rendben tartott anyagok között keresni, mint a gyűrötten összedobált anyaghalomban.

.

Szálirány meghatározása

A szabás elkészítésekor fontos, hogy tudd, milyen irányba is szőtték az anyagot, ezért érdemes valamilyen módon jelölni a textilen, milyen irányban is futnak a szálak.

A textil két szélével párhuzamosan futó szálakat hosszanti száliránynak nevezik, ebben az arányban megnyújtva nyúlik a legkevésbé az anyag.

A textil két szélére merőleges szálakat keresztirányban futó szálaknak nevezik, se ebben az irányban jobban nyújtható a anyag, mint a párhozamos irányban.

A jelöléshez használhatsz szabókrétát, gombostűt, egy szál eltérő fonalat…

.

Tervezés

Ha nagyobb munkába fogsz bele, érdemes lerajzolni a különféle blokkokat, majd azt, hogy a blokkokból hogyan áll majd össze egy egész foltmunka.

A tervezés során ügyelj arra, hogy a használt alapanyagok színükben és anyagukban is harmonizáljanak egymással, valamit számold ki előre, hogy melyik anyagból mekkora mennyiségre lesz szükséged.

Érdemes a varrás sorrendjét is eltervezni, mert így könnyebben halad a munka, ha tudod, hogy miből mennyit és hogyan kell összevarrnod.

A tervezés során a lerajzolt blokkokat érdemes kiszínezni, hogy lásd, milyen lesz a színhatás.  Erre és a blokkok tervezésére azonban már több cég is kínál különféle programokat, amelyekben akár egy gombnyomással megváltoztathatod az összes blokkod színét, alakját, számát…

.

Szabásminták, sablonok

A blokktervek elkészítése után a sokszor ismétlődő darabok kiszabásához érdemes kartonból, vagy plexiből sablonokat készíteni. Ezek megkönnyítik a textilre készített mintadarabok elkészítését, és biztosítják, hogy egyforma méretű anyagdarabokkal dolgozhass.

Egyszerűbb téglalapok, négyzetek vagy háromszögek használata esetén azonban elegendő lehet egy vonalzó és egy vágólap használata a darabkák kiszabásához. (Bevallom, én ez utóbbit részesítem előnyben a gyorsabb munka miatt.)

.

S ha már a textilek beavatva, a sablonok kivágva várják a megtervezett munka rajza mellett a érdemi munkát, jöhet az olló, a tű és a cérna, és kezdődhet a foltvarrás!